„Ilyenkor télen legszívesebben csak behúzódnék az ágyba egy nagy puha meleg takaróval, és hagynám, hogy körbeölelve felmelegítsen. Ezután pedig csak aludnék, aludnék… átaludnám a telet és a hűvös tavaszt is, hogy magamhoz térve a nyári napsugarak kellemes melege ismét enyhülést hozzon – a testemnek és a lelkemnek egyaránt.”
Ismét itt vannak a szürke, nedves, barátságtalan nappalok és a hosszú, jeges éjszakák. Az őszi esős, szeles, hűvös idő beálltával a legtöbb (ha nem az összes) fibromyalgia beteg arról számol be, hogy a tünetei felerősödnek. Vannak, akik bár a száraz hideg mellett jól érzik magukat, de a nedves, nyirkos, esős és szeles idő sokat ront az egészségi állapotukon. Olyan betegek is vannak, akiket a nagy hőség, meleg szintén megvisel. De mi is állhat a krónikus fájdalom – és egyéb tünetek – felerősödése mögött?
Tartalom
I. Krónikus fájdalom és az időjárásérzékenység
Sokan érzékenyek az időjárásra, de a krónikus fájdalmakkal, krónikus fáradtsággal küzdő betegek különösen szenvedhetnek tőle. Az időjárásérzékenységre nincs igazán elfogadott tudományos álláspont, azonban vannak olyan tudományos alapokon nyugvó megfigyelések, amelyekre támaszkodva érthetővé válik testünk reakciója az időjárásváltozásra.
Az egyik ilyen megfigyelés: az időjárás fizikai következményeinek hatása a vegetatív idegrendszerre. A légnyomás és páratartalom változása folyamatosan hatással van az élő szervezetekre. Azonban az, hogy ugyan az az időjárás mekkora hatást képes gyakorolni egy-egy emberre, az az adott ember szervezetének ill. idegrendszerének általános állapotától függ.
Hogyan hat az időjárás az egészségünkre?
A vegetatív idegrendszer főként belső szerveink működésének irányításáért felelős. A vegetatív idegrendszer 2 alrendszerre; a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre bontható. Normális esetben e két alrendszer egymással harmóniában működik, de egy meleg- vagy hidegfront megbonthatja ezt az egyensúlyt.
De nézzük, meg, milyen feladatot látnak el ezek a rendszerek a szervezetünkben és milyen hatással van rájuk az időjárás.
A szimpatikus idegrendszer
A szimpatikus idegrendszer valamilyen „vészreakcióra”, (rendszerint valamilyen stresszhelyzetre ill. traumára) adott válasz. A szívverés felgyorsul, több vér áramlik az erekbe, hogy ez fokozza az izmok oxigénellátását, ha „menekülni kell”. A hörgők kitágulnak, a légzés fokozódik.
Ugyanakkor a bőr és a belső szervek kevesebb vért kapnak, többek közt lassul a bélmozgás és az emésztés. A májban raktározott cukor felszabadul, megnő a vércukorszint és ezzel egy időben bizonyos hormonok termelődése (inzulin, kortizol, adrenalin) is fokozódik.
A szimpatikus idegrendszert a melegfronttal járó páratartalom-emelkedés és légnyomás-csökkenés képes ingerelni, így felfokozódhat a működése. Ennek következtében a szívműködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik. Gyakoribb az orrvérzés, a gyomorvérzés, az agyvérzés, az embólia és a vérrögös érelzáródás. A vér vegyi hatása savas irányba tolódik el és csökken a szervezet ellenállóképessége a kórokozókkal szemben. A szív- és érrendszeri betegségek száma általában nő ebben az időszakban.
A paraszimpatikus idegrendszer
A paraszimpatikus idegrendszer működése a szimpatikus idegrendszerrel mondhatni ellentétes. Fő feladatai: a nyugalmi helyzet visszaállítása, a szervezet regenerálása, a „raktárak” feltöltése. Ingerlése a belső szervek működését fokozza, emiatt gyorsul az emésztés és növekszik a felszívódott tápanyagok raktározása is. Felfokozott működése azonban épp úgy káros lehet, mint a szimpatikus idegrendszer esetében.
A paraszimpatikus idegrendszert a hidegfrontot kísérő páratartalom-csökkenés és légnyomás-növekedés ingerli, így ez az idegrendszer „túlműködhet”. Olyan panaszok és megbetegedések jelentkezhetnek, mint például görcsök, szívkoszorúér fájdalmak, glaukómás rohamok (fájdalom a szem belső nyomásának megnövekedése miatt), de bronchitiszes asztma és minden ízületre kiterjedő gyulladás is.
Az emberi psziché nyugodtabbá válhat, az ingerlékenység csökken, a reflexidők megnyúlnak. Az állandó álmosságérzet és nehézkes gondolkodás mellett fejfájás is kialakulhat. A fibromyalgiát kísérő krónikus fájdalom intenzívebb és kiterjedtebb lehet.
A fibromyalgia betegek különleges érzékenysége
Fibromyalgia betegek különleges érzékenysége – dr. Amand teóriája szerint – összefüggésbe hozható a testszerte elraktározott felesleges foszfátsó-raktárakkal. A szervezetünk ezeket a felesleges ásványi anyagokat – mivel azt a veséken át egy anyagcsere-rendellenesség miatt csak részben tudja kiválasztani és eltávolítani – kénytelen vizes közegbe elraktározni, hogy lehetőség szerint fenntartsa a sav-bázis egyensúlyt.
Ugyan akkor ezek a vizes közegek nagyobb nyomást jelentenek a sejtekre, és bizonyos esetekben nyomhatják, ingerelhetik az idegeket is, amelyek hamis érzeteket kelthetnek. Ilyen érzet lehet a bizsergés, a zsibbadás, hideg vagy meleg érzet, ideiglenes bénulás, de akár a fájdalom is. Gyakori, hogy a betegek pusztán attól fájdalmat képesek érezni, hogy a bőrükhöz ér a ruha, vagy megérinti őket a párjuk, gyermekük. A krónikus fájdalom – melynek helye és intenzitása egy napon belül is többször változhat – kialakulása is részben magyarázható lehet ezzel a teóriával.
A légnyomás változása egyértelműen hatással lehet erre az érzékelésre, hiszen ugyan úgy egyfajta nyomáskülönbségről beszélünk, mint az érintés esetén. Főleg a hidegfronttal együtt járó légnyomás-emelkedés növelheti annak az esélyét, hogy a fibromyalgia betegek több panasszal kell megküzdeniük, de az arra érzékenyek számára a melegfront is problémákat okozhat.
II. A napsütés hiánya, avagy a természetes fény hatása az idegrendszerre
„Az év vége felé közeledve az izmaim merevebbé válnak, a fájdalmak felerősödnek és az energiaszintem is csökken. Reggel nehezebb kiszállni az ágyból, a motivációm és lendületem a napsütéssel együtt elszállt. Ahogy pedig estefelé újra besötétedik, már semmihez sincs igazán kedvem. Egyre sötétebb gondolataim támadnak, egyre reménytelenebbnek látom az életet.”
A téli hónapokban egyre rövidebbek a nappalok és a nappali órákban is gyakran borult az ég. Ennek következményeként jóval kevesebb a napsütéses órák száma, ritkábban élvezhetjük a napsugarakat.
A napsütésnek komoly hatása van az emberi szervezetre – és nem pusztán a D vitamin termelődésére gondolok. A napsütés hatására nő a szervezet szerotonin szintje, a téli hónapokban ezért egy alacsonyabb szerotonin szint jellemezheti a szervezetünket. De mi is az a szerotonin és miért olyan fontos nekünk, fibromyalgia betegeknek?
Szerotonin – a „boldogsághormon”
A szerotonin egy elengedhetetlenül fontos neurotranszmitter, mely többek között az alábbiakra van hatással:
- alvás, alvásminőség
- memória, tanulási készség
- fájdalomérzékelés
- emésztés
- szexuális funkciók
- testhőmérséklet-szabályozás
- mentális jólét, hangulat
A fibromyalgia betegek, akik rend szerint krónikus fájdalommal és egyéb tünetekkel élnek együtt, általban a fent felsorolt összes területen nehézségekkel küzdenek. Az elmúlt évtizedekben már több tanulmány is született arról, milyen hatással van a szerotoninszint a fibromyalgia betegek tüneteire. Itt említhetjük például Maria Zacherlt, aki 2005-ben orvosi disszertációjában a fibromyalgiával összefüggésbe hozott ún. szerotoninhiány-hipotézist vizsgálta.
Több klinikai tanulmány is kimutatta, hogy a fibromyalgia betegek állapotrosszabbodást tapasztalhatnak (különösen a krónikus fájdalom, alvászavarok és koncentrációs nehézségek esetében), ha csökken a vérplazma, illetve a gerincvelő-folyadék triptofán, illetve a vérszérum szerotonin szintje. (A triptofán egy esszenciális aminosav, mely a szerotonin-szintézis elengedhetetlen alkotóeleme.)
Ezen tanulmányoknak és következtetéseknek is köszönhető, hogy – jobb híján – gyakran alkalmaznak ún. SSRI típusú antidepresszánsokat a fibromyalgia tüneteinek kezelésében. Ezek olyan szelektív szerotoninvisszavételt gátló szerek, melyek mesterségesen igyekeznek emelni a szerotonin szintjét a központi idegrendszerben. Az agy szinapszisaiban hatnak: gátolják a preszinaptikus membránon a szerotonin visszavételéért felelős fehérjét, így a szerotonin koncentrációja a szinaptikus résben megemelkedik és így részt vehet a fent felsorolt szabályozási folyamatokban.
Az említett orvosi disszertációan levonják a konzekvenciát, hogy a szerotonin-hiány valószínűleg nem a fibromyalgia – valamint fő tünete, a krónikus fájdalom – kiváltó oka, pusztán következménye lehet. (Ezt bizonyíthatja a betegek azon tapasztalata is, hogy az SSRI antidepresszánsok fibromyalgia tüneteiket nem, vagy csak kis mértékben képesek enyhíteni.)
Szerotonin és génexpresszió
Egy másik 2019-es tanulmány arról számol be, hogy a szerotonin nem pusztán neurotranszmitter, hanem ún. génexpressziós hatással is bír. (A génexpresszió a gének aktiválásának képessége, melynek során egy gén „bekapcsol” és fehérjéket termel.)
A számos kutatóintézet együttműködésében végrehajtott munka feltárta: a szerotoninnak az ingerületátviteltől független hatása is van. A Princeton University, a Tsinghua University, a University of Pennsylvania, a Salk Institute for Biological Sciences, a Rockefeller University és a Max Delbrück Center for Molecular Medicine idegkutatóiból álló csapat felfedezte, hogy a szöveti transzglutamináz 2 nevű enzim (TGM2) képes arra, hogy a szerotonint a sejtmagban található hisztonfehérjékhez kapcsolja. A hiszton-szerotoniláció következtében fellazul a DNS szerkezete, és az adott területen lehetővé válik a gének átíródása.
Hétköznapi nyelvre lefordítva: a szerotonin jelenléte közvetetten képes ki és bekapcsolni egyes géneket, ezáltal elemi szinten hatást gyakorolni testünk működésére. A szerotoninnak tehát sokkal nagyobb befolyása lehet egészségünkre, mint azt eddig gondoltuk.
Szerotonin hiány kezelése természetesen
A szerotonin hiányt labordiagnosztikai módszerekkel csak nem (illetve csak részben) lehet megállapítani, de egy jó endokrinológus szakorvos a tünetekkel (mint a krónikus fájdalom, alvászavarok, hangulatingadozás, fáradékonyság, migrén, szexuális funkciózavarok) és a beteg egyéb tapasztalataival már képes következtetni a szerotonin szintre.
Ha szeretnénk támogatni a szervezetünket, hogy természetes úton állítson elő szerotonint, akkor az alábbi lehetőségek állna rendelkezésre:
- megfelelő életvitel (változatos táplálkozás, stressz kerülése ill. stresszkezelés)
- rendszeres testmozgás
- triptofán tartalmú élelmiszerek fogyasztása (főként állati eredetű fehérjék: halak és fehér húsok, tejtermékek)
- triptofán illetve 5-HTP tartalmú (5-hidroxitriptofán) tartalmú étrendkiegészítők fogyasztása
- fototerápia: legalább napi 30 perc természetes napfényben tartózkodás (téli időszakban ez sajnos gyakran megvalósíthatatlan, ha csak nem költözünk el egy trópusi szigetre)
Triptofán tartalmú minőségi étrendkiegészítődet most kedvezményesen is megveheted. 10% kuponkód: TAN04515 (első online vásárlásnál beválthatod) KATTINTS IDE és látogasd meg a Sunday webshopot.
III. Az alacsony D vitamin szint és következményei
Sokszor esik szó a megfelelő D vitamin pótlásról, de nem elégszer. Még mindig fordulnak hozzám ügyfelek, akik meg vannak arról győződve, hogy a napi 2000NE D3 vitamin tökéletesen pótolja a téli hónapokban hiányzó mennyiséget. Ez a WHO ajánlás sajnos a krónikus betegek esetében egyáltalán nem állja meg a helyét.
A D3 vitamin hiány is okozhat súlyos tüneteket. Kevesen tudják, hogy az őket gyötrő krónikus fájdalom, izomgörcsök, alvászavarok vagy fáradékonyság mögött ennek a vitaminnak a hiánya állhat. Tanulmányok világszerte bebizonyították, hogy a D vitamin hiány sok krónikus betegség melegágya is egyben. Ezért a téli hónapokban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a helyes D vitamin pótlásra.
Már számtalan kutatás bizonyította, hogy az emberiség jelentős része D vitamin hiányos – még a magas napsütéses órákkal rendelkező országok lakossága is! (Ennek oka leginkább életvitelünkben keresendő.) Ebben a német nyelvű videóban Prof. Dr. Spitz, izotópdiagnosztika szakorvos, egyebek mellett a „Gesellschaft für Medizinische Information und Prävention” (Orvosi Információ és Prevenció Társasága) alapítójának előadása látható. Nemzetközi kutatási eredményekkel alátámasztva segít nekünk eldönteni, hogya D vitamin pótlás csak egy felkapott trend, vagy sokal inkább életmentő terápia.
Az optimális D vitamin szint
Ha a kezedben van a (2-3 hónapnál nem régebbi!) D vitamin laborod, nézd meg, hogy a te D vitamin szinten megfelelő-e. Ha krónikus betegséggel küzdesz, a D vitamin szintednek a „hosszabb zöld” tartományban kell lennie! (Az európai laborok általában 2 különféle mértékegységgel dolgoznak, ez országonként is változhat. Erre te is figyelj az összehasonlítás során.)
D vitamin pótlás helyesen
A D3 vitamin szint stabilizálása csak egy része az egészségednek, de egy igen fontos része. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha pótolni szeretnéd a hiányzó D vitamint, azt jól hasznosuló táplálékkiegészítővel tedd. A kapszulás, tablettás verziókat én mikrotápanyag tanácsadóként nem szoktam ajánlani, mert ezen készítmények valós, tényleg hasznosuló D vitamin tartalma az emésztés során jelentősen csökken. Másrész gyakran nem olajos közegben található bennük a hatóanyag, így a felszívódása még inkább kérdéses.
Ennél sokkal jobbak az anyukák számára közismert cseppek, melyek csak a legszükségesebb ható- illetve vivőanyagokat tartalmaznak. Én a német gyártmányú Sunday Natural D3+K2 vitamin cseppet szoktam ajánlani, mert
- K2 vitaminnal kombinált olajos bázisú készítmény
- a száj nyálkahártyáján át felszívódik, így akkor is tökéletesen hasznosul, ha valakinek a bélfala vagy bélflórája épp sérült (pl. cöliakia, IBS, Crohn stb.)
- kiváló minőség jó áron: ez a kicsi üveg hónapokig elegendő
- aki egyébként is szed egyéb gyógyszereket, annak nem kell plusz egy kapszulát/tablettát lenyelni
- víz nélkül is könnyen bevehető, semleges ízű
- könnyen, praktikusan adagolható
Hogy milyen dózisú készítményt válassz, illetve milyen gyakorisággal használd, abban egy – a tudománnyal haladó orvos vagy egy mikrotápanyag tanácsadó tud neked segíteni. A megfelelő dózis nagyon fontos, mert a D vitamin is – mint bármelyik táplálékkiegészítő – túladagolható.
Az álatalm ajánlott D vitamin csepp linkjét ITT találod és kedvezményesen vásárolhatod meg ezzel a 10% kuponkóddal: TAN04515 (első online vásárlásnál beválthatod.)
Forrás:
https://www.met.hu/downloads.php?fn=/metadmin/attach/2022/03/a0e2b03b56856b3be20bcd0e2371cfc2-16-idojaras-egeszseg-1.pdf
http://raum-für-gesundes.de/
https://www.endokrinkozpont.hu/szerotonin
https://www.webbeteg.hu/cikkek/depresszio/29520/ssri-tipusu-antidepresszansok
https://elitmed.hu/ilam/idegtudomanyok/a-szerotonin-nem-csak-neurotranszmitter
Maria Zacherl: Die Untersuchung der Serotoninmangelhypothese bei Fibromyalgie mittels Tryptophan-Depletions-Test (Dissertation zum Erwerb des Doktorgrades der Medizin an der Medizinischen Fakultät der Ludwig-Maximilian-Universität zu München, 2005)